Hormonok | Belgyógyászat | Endokrinológia | Diagnosztika | Labordiagnosztika | Genetikai vizsgálatok | Biopszia | Orvos Ajánló




Rendben Szolgáltatásunk igénybevételével, honlapunk böngészésével Ön beleegyezik a sütik (Cookie) használatába. További részletek az Adatvédelmi irányelveink oldalunkon.

Leonardo da Vinci – Vitruvian Man




Hormonok

Belgyógyászat

A belgyógyászat igen széles területet felölelő gyógyító tevékenység, az emberi szervezet egészét érintő betegségekkel foglalkozik, az emberi testet egészében vizsgálja.
Belgyógyászati magánrendelők

Részterületek:

Diagnosztika   (Kivizsgálások)

A betegségek felismerésének tudománya. A diagnosztikai eljárások két nagy csoportba oszthatók: laboratóriumi és képalkotó diagnosztika.

Részterületek:

Immunológia   (Szervezet védekező mechanizmusa)

Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, amelynek fő feladata, hogy megkülönböztesse a szervezet saját anyagait az idegen anyagoktól - antigénektől - azokat eltávolítsa, megsemmisítse. Az immunológia biológiai értelemben a szervezet integritása megőrzésének folyamataival és ezzel szoros összefüggésben az idegennek felismert anyagok elleni védekezés mechanizmusával foglalkozik. Az immunológus szakemberek az immunrendszer működését érintő problémákkal foglalkoznak, a szervezet normális és kóros védekező reakcióit tanulmányozzák.
Immunológiai magánrendelők

Részterületek:

Gyermekgyógyászat

A gyermekkor betegségeivel foglalkozó orvostudományi szakág, mely a méhen belüli időszaktól kb. a gyermek 14 éves koráig gondozza a kis betegeket.
Gyermekgyógyászati magánrendelők

Részterületek:

Genetika   (Örökléstan)

Genetika (örökléstan) – Noha az átöröklés jelensége, annak konzer­vativizmusa és változékonysága ősidők óta ismert, tudományos örökléstanról csak 1866 óta beszélhetünk. Ekkor állapította meg Mendel, hogy egyes tulajdonságok egymástól függetlenül, mások kapcsoltan adódnak át az utó­doknak és eloszlásuk számszerűsíthető törvényeket követ. A korai gene­tika az egyes tulajdonságok meghatározásáért felelős tényezők (amelye­ket később géneknek neveztek el) mibenlétével nem foglalkozott, csak az eloszlásukat, megnyilvánulásukat meghatározó törvényszerűségekkel. Morgan (Nobel-díj1933) és iskolája megállapította, hogy a gének a minden sejt osztódásakor a sejt­magban megfigyelhető pálcikaszerű kromoszómákban foglalnak helyet, gyöngysorszerűen egymás mellett, és kidolgozták azokat a módszereket, ame­lyek­kel egymáshoz viszonyított helyzetük, sorrendjük meghatározható (gén­térképezés). 1944-ben Avery megállapította, hogy a gének anyaga, azaz az át­öröklés hordozója egy jólismert szerves vegyület, a DNS. A DNS kettős-helix szerkezeti modellje (Watson és Crick, 1953) képes volt magyarázni az örök­lési anyag információraktározó és továbbadó szerepét, az információ meg­kettőződését a szaporodás során (replikáció), az információ megőrzését és megváltozását (mutáció).

Részterületek: